Király Endre, a pedagógus
|
Az oktatásnak és a pedagógus szakmának mélyre nyúló gyökerei vannak a Király családban. Király Endre édesapja, nagyapja és dédapja is híres pedagógusok voltak. Dédapja, Király János (1768–1828), tanító volt Nyíregyházán. A nagyapa, Király József Pál (1810–1887), a soproni evangélikus tanítóképző alapítója (1858) és később – nyugalomba vonulásáig (1883) – igazgatója volt. A pedagógus szakma iránti vonzalom leányágon is öröklődött, hiszen Király József Pál két leánygyermekét, Bertát (1849–1909) és Emmát (1853–1922) mint a kismartoni (ma Eisenstadt) első nyilvános óvoda megalapítóját, illetve a város kiváló pedagógusát tiszteli az utókor. 2009 óta egy eisenstadti utca neve emlékeztet munkásságukra. Apja, Király Ernő (1855–1933), a selmecbányai evangélikus Lyceum történelem szakos tanára, majd igazgatója volt. Nem csoda hát, hogy Király Endrét, bár mérnöki diplomával rendelkezett, a családi hagyományok és az örökölt pedagógiai készség az oktatás felé vezérelték. Király Endre ízig-vérig pedagógus volt. A sikeres pedagógia két alapvető követelménye, az önzetlenség és az emberszeretet, alaptermészetének jellemző vonása volt. Különösen szerette a szakoktatást, amelyet a legnehezebb és egyben a legnemesebb oktatási ágként értékelt, mert – szavait idézve – „a szakoktatás nem csak pedagógiai érzéket, de alapos szakmai tudást is követel”. 1928-tól szaktanári állást vállal az Újpesti M. Kir. Áll. Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma az iskola mint Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium működik). Itt már tevékenysége első évében elsőként vezette be Magyarországon az atomfizika ipari-színtű oktatását. A szaktanárok és oktató-művezetők szünidei tanfolyamának magas színvonaláért a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Miniszter személyes levélben fejezte ki elismerését. 1929-ben beindította az öntőműhelyt, és váci áthelyezéséig (1948) elméleti és gyakorlati oktatást folytatott. Itt dolgozta ki a vas-szén állapotábra új értelmezését, amelyben a különböző ötvözet-állapotoknak elsőként nyújtott magyarázatot, és így az ábrát érthetőbbé, oktatását könnyebbé tette. 1943-ban kinevezték a Szakiskola címzetes igazgatójává. 
A volt Újpesti Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola, ma Újpesti Két Tanítási nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium Az Országos Közoktatási Tanács felkérésére 1941-től részt vett egy kohóipari középiskola tananyagának kidolgozásában. E munkálkodását a II. Világháború szakította meg. 1947-től az Iparügyi Minisztérium megbízásából megszervezte a volt váci Bőripari iskola helyén az Öntőipari Szakiskolát, amelynek összeállította a négy évre szóló tananyagát, órarendjét (lásd lent). Az iskola hamarosan felvette a „Munkaerőtartalékok Hivatala (M.T.H) 204. iskola”, majd 1994-ben a „Király Endre Szakiskola és Szakmunkás képző” nevet. |
||
|
|
|
|
|
Pedagógusi tevékenység (képgaléria) |
A kohóipari középiskola műszaki tananyag (kézirat) – részletek (képgaléria) |
Király Endre diákjai emlékeznek (képgaléria) |
